A különböző kategóriájú értékek (települési, épített, kultúrtörténeti, természeti, táji, szellemi, termeléssel kapcsolatos, stb.) gyűjtését saját szisztéma szerint, illetve az egyedi tájérték felmérés módszere alapján végzem.
Az értéktárak készítésében való részvétel az adott jogszabályok és útmutatók segítségével zajlik.
Az értékek feltárását követően kulcsfontosságú azok bemutatása, felszínre juttatása, kapcsolódva a települések, civil csoportok, szolgáltatók, termelők célkitűzéseihez.
Természetszerető szüleimnek köszönhetően már születésemtől kezdve magamba szívhattam a Balaton-felvidéki táj hangulatát. Később az ország más területeit is megismerhettem, Nógrád megyében töltöttük időnk egy részét, ami szintén szép élményeket hozott. Édesapám minden út alkalmával felhívta figyelmünket az elénk táruló hegyekre, látványosságokra és a kultúrtörténeti értékeket, természeti értékeket kiemelt figyelemmel kísértük. Sokszor az egyik helyről a másikra vezető út elején tippeltünk, hogy hány kereszt kíséri majd utunkat, ez az játék is megkívánta a figyelmet, és megalapozhatta a környezetünk iránti érdeklődést.
A szőlőhegyi épületek iránti vonzalom jelentkezett elsődlegesen, saját apró dörgicsei présházunk adta a kiindulópontot. Dr. Laposa József, Szőlőhegyek a Balaton-felvidéken című könyve került a kezembe legtöbbször a családi könyvespolcról, akkoriban sokáig távol voltam a Balatontól, és a képeket nézegetve tudtam visszanyúlni a szeretett tájhoz. A könyvet hamarosan megkaptam, sajátomként kezelhettem, majd 2003-tól, az egyetemi évek kezdetétől ismét közelebb férkőztem a Balaton-felvidékhez, Budapestet végleg elhagyva. Amikor csak tehettem, elkirándultam az ismert helyekre, és új utakon is elindultam…
2005-ben, természet- és tájvédelem nyári gyakorlat keretében ismerkedtem meg az egyedi tájérték felmérés módszerével, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság felügyelete alatt, Selyem Anikó segítségével készítettem elsőként a családomhoz közel álló Balatonszepezd egyedi tájérték felmérését. Ezt Örvényes követte egy évvel később, majd a 2008-ban megszületett diplomamunkám alkalmával került sor Mencshely egyedi tájértékeinek kutatására. Ennek kapcsán köszönet illeti Jamniczky Rozália témavezetőmet, aki rengeteg biztatást és baráti segítséget nyújtott. A kötelező feladatokon túl folyamatosan zajlott a présházak felkeresése, sokszor a Laposa-könyv nyomán. 2007-től adódott lehetőségem a Magyar Turista újság számára cikkeket írni a témában, elsőként az örvényesi szőlőhegy került terítékre, ekkortól igyekszem megosztani élményeimet, tapasztalataimat az érdeklődőkkel.
Az egyedi tájérték felmérésekről itt írok bővebben:
A csodálatos Balaton-felvidéki népi építészet, épített örökségünk részletesebb megismerése felé a 2008 nyarán indult műemlékem.hu verseny nyitott ajtót. A havonta meghirdetett fotópályázat kapcsán találtam rá, ekkor már több energiát fordítottam a fényképezésre. Az országos műemléki lista alapján kerestük fel a védett épületeket, melyekről részletes fotódokumentációt és állapotleírást készítettünk. Szabadidőm nagy részét ez a tevékenység töltötte ki, az éves pontverseny-összesítéskor Veszprém megyei első helyezést értem el. További motivációt kaptam és megismerhettem műemlékvédelemmel foglalkozó szakembereket. Az említett oldalon további lehetőségek is akadtak: korábbi elképzelésem, miszerint a különféle típusú kereszteket csokorba lehetne gyűjteni, útjára indult itt. A keresztes hadjárat elnevezésű célkitűzés keretében a környékbeli keresztek nagy részét regisztráltam a rendszerbe fotókkal, rövid leírással.
Az épített környezet és a kultúrtörténeti értékek mellett a természeti értékek is hangsúlyt kaptak, a táj változatossága, az élőhelyek sokszínűsége kisgyerek koromtól magával ragadott. A kőzetek, a növények- főként a védett virágok- elbűvöltek. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság által hirdetett legelső geotúra-vezetői képzésen vettem fel a fonalat és kerültem közelebb a földtani örökség megismeréséhez. Az Öreg-Bakony területe után következtek a Balaton-felvidék kistájai, a tanfolyamok alkalmával remek embereket ismertem meg, kiváló hangulatban zajlottak és különösen értékesek voltak az együtt töltött napok. A kulcsszereplőkre, Futó Jánosra és Korbély Barnabásra szeretettel és köszönettel gondolok.
A szőlőhegyi kápolnákban tartott misék különleges hangulata sugallta, hogy írjak egy cikket a Lesencei kápolnákról. A Magyar Turista újságban megjelent írás nyomán keresett fel Tóth Péter, aki a Tapolca-környéki szőlőhegyi kápolnákról könyvet írt. A téma iránt elkötelezett barátunk következő álmát is megvalósította: filmet készített a szőlőhegyi kápolnákról, melynek munkálataiban én is részt vehettem, s ennek köszönhetően a szakrális értékek felé még nagyobb figyelmem irányult. A Balaton-felvidék egyedi tájértékei sorozatcímmel folytatódott a filmek készítése, ezekről itt írunk bővebben:
http://petopiroska.hu/tevekenysegeim/kiadvanyok-filmek/
A szőlészet, borászat témáját a 2011-ben megszerzett borász illetve vincellér bizonyítvány bontakoztatta ki, ettől kezdve még nagyobb biztonsággal mozogtam a szőlőműveléssel, borászattal kapcsolatos értékek világában.
Szerencsésen alakult a 2013. év, amikor a hungarikum törvény megjelenését követően különböző értéktárak létrehozása céljából jelentek meg pályázatok. Ekkor adódott lehetőségem egy műemléki topográfiai ismeretekkel kiegészült Térinformatikai ügyintézői képzés elkezdésére, melynek során a témában jártas kiváló szakemberektől (Haris Andrea és Entz Géza) tanulhattunk. Megismertük a műemléki topográfia módszerét, helyzetét. Az épületek megfigyelése és leírása még nagyobb teret kapott, és ezt követően igyekeztem a műemléki topográfia szempontjainak megfelelően fordulni az épületek felé. Egyúttal a térképszerkesztés, térinformatika is közelebbi tevékenységgé vált.
Kulcsfontosságú momentum volt dr. Horváth Zsolt megismerése, aki a hungarikum mozgalom jeles képviselőjeként egyértelmű biztatást és kellő iránymutatást adott ahhoz, hogy a 2013 óta rendszeressé vált “hungarikum pályázatok”-hoz kapcsolódhassunk. A törvény és kapcsolódó rendelete révén állhatott össze a kép, óriási lendületet adott az, hogy a korábbi különálló szálak egy erős kötélzetté egyesülhettek az értéktárak képében. Elsőként egy tematikus, szőlőhegyi értéktár készült el Laposa Józseffel együttműködve, a Balatonakali Történelmi Szőlőhegyek Borút Egyesület részvételével. Ezt követte három települési értéktár, Dörgicse, Örvényes és Káptalantóti helyi értékeinek leltárba vétele. Az értéktárakban a helyi közösség részvételével, az érték-kategóriák széleskörű értelmezésével kaptak szerepet az épített örökség elemei, a vallással kapcsolatos értékek, a természeti és tájképi értékek, továbbá az összetett természetű és szellemi értékek. Az értékek felkutatásában segítségemre volt Törő Balázs, aki néprajzos szakemberként hasznos tudással ajándékozott meg. Az értéktárak témáját itt bontjuk ki:
A 2017-ben életre hívott Településképi Arculati Kézikönyvek elkészítésében is szerepet tudtam vállalni. Többnyire a külterületi, zártkerti részek épített örökségére fókuszáltam, értékes részletek, pozitív példák és javaslatok kerültek fotókkal illusztrált formában a településképi rendeletet megalapozó dokumentumokba.
Az értékgyűjtéssel kapcsolatos kiadványokról és az imént említett kézikönyvekről részletesebben itt szólunk:
A folytatásban bízva várom a további lehetőségeket, hogy munkámmal hozzájárulhassak az “értékvédelemhez”.