A Nivegy-völgy falvainak nevét még megismerésük előtt sokszor ízlelgettem: Óbudavár, Szentjakabfa, Balatoncsicsó, Szentantalfa és Tagyon hangulatos elnevezései ígéretesen csengtek a tájértékek felfedezésére vágyó lelkemnek. Sokan talán nem is hallottak erről, vagy nem tudják elhelyezni. Első ízben egy „falujáró” típusú buszút adott képet a páratlan szépségű, Mencshely térségétől a Balaton partján húzódó Zánkáig lefutó tájegységről, majd egy műemlékeket vizsgáló verseny keretében sikerült mélyebb benyomásokra szert tennem. A különféle értékhalmazok közül kiemelkedő itt- hasonlóan a Balaton-felvidék többi részéhez- az épített örökség. Területünkön számos védett műemlék mellett helyi védelem alá vont építmények és ezeken felül nagyon sok megőrzendő objektum ékesíti a településeket.

A Nivegy-völgy látképe a Fenyves-hegy felől

A védelem alatt nem álló értékes épületeket fontos dokumentálni a hatékony értékmentés lehetővé tétele érdekében, ehhez megfelelő eszköz az egyedi tájértékek szakszerű felmérése, értéktárak készítése. Az összetartozás jegyében célszerű egységes módszereken és közös gondolkodáson alapuló tájegységi értéktárat kialakítani.

A változatos geológiai, domborzati adottságokhoz adódó kultúrtörténeti, településképi értékek kivételes táj-élményt eredményeznek. A kedves, elhintett falvak határaiban magasodó szőlőhegyek művelt parcelláin csillogó gyöngyökként hatnak népi építészetünk kulcsfontosságú épületei, a pince-présházak. A jellegzetes képet mutató, funkciójukat őrző épületek eltűnése, átalakulása a táj tönkretételét hozza…

Műemlékek -présház és templomrom a Szent Balázs dűlőben

A műemlékem.hu adatbázisa szerint Óbudavár kettő műemlékkel bír, az ismert mosóházak és a római katolikus templom szerepel a nyilvántartásban. Szentjakabfa temploma árválkodik a sorban, pedig a község számos további építménye védendő lehet. Tagyonban a templomon kívül egy présház érdemelt kiemelt figyelmet eddig, itt is fontos a felülvizsgálat, hiszen a szőlőhegy bővelkedik régi épületekben. Szentantalfa belterületén bámulatos látványban lehet részünk, az utcákon sétálva több irányból előtűnnek a katolikus, református és evangélikus templom tornyai a nádtetős házak szomszédságában.

Balatoncsicsó számottevően kiemelkedik a Nivegy-völgy többi települése közül húsz országos védettségű műemlékével. A késő barokk római katolikus templom és a plébániaház mellett egy lakóház is védelmet élvez, a templomromokon kívüli többi jegyzett épület pedig mind présház! A szerényen megajándékozott Fenyves-hegy egy pincéjét a Szent Balázs-hegy présházainak hosszú sora követi a listán. Vajon ennyivel jelentősebb nyomot hagyott volna a hegy felső régiójában a történelem? Aligha… Tény, hogy a Szent Balázs-templomrom tágabb környezetében feltűnően sok, közel eredeti képet mutató présház áll. Szerencse azonban, hogy a hegyet érintő tudatos felismerés cselekedettel párosult, s így az épített örökség megismételhetetlen darabjait elvi védőszárnyak vigyázzák. Sajnos a Balaton-felvidék szőlőhegyeinek helyzetére nem jellemző az (egyébként alapvető és kívánatos) előrehaladottság e tekintetben, az ugyanilyen jelentőségű épületek az érdektelenség nyugalma mellett sorban pusztulnak el. Tehát Csicsó példájának a természetesség erejével kellene hatnia, nem kakukktojásként. Ezt megismerve pedig jogos a hiányérzet, ha a többi, nem kevesebb épített értékkel bíró községre gondolunk.

Műemlék présház a Szent Balázs-hegyen, téli öltözetben

Megújított épület eredeti bejáratának részlete (Balatoncsicsó)

Kimondottan látványos és magasztos érzelmeket kelt a Káli-medence irányából már messziről hívogató peremhegyi templomrom, mely az egykori Szentbalázs falu 12. században épített és egy századdal később bővített temploma. A mára konzervált állapotú romépület Balatoncsicsó jeles műemlékeként tekint a nyugati horizont felé, káprázatos panoráma ölelésében.

Szentbalázs falu temploma, tíz évvel ezelőtt

A templomrom és környezete mandulavirágzás idején

A Szent Balázs-hegyet Szentantalfa felől érjük el, jól járható utakon közelíthetjük meg a templomromot, miközben utunkat a már említett műemlék présházak mellett út menti kőkereszt is színesíti. Az építmények java része az 1800-as évek első harmadára és főként közepe tájára datálható, erről a betelepített német eredetű lakosok (állíttatók) nevét is őrző feszület állítási éve – 1823- is tanúskodik.

Kőkereszt részlete a Szent Balázs-hegyről

Az egyik présházbelsőben a falitéka ajtaján 1830-as évszám látható. Ezekben a szobákban általában megtaláljuk a jellegzetes sarokpadokat is. A legtöbb évszám az épületek oromzatán olvasható, jellemzően vakolatkeretben.

A név alatt az 1854-es évszám is jól látható ezen a kivételesen értékes épületen (Szent Balázs-hegy)

A hegy területén bámulatos változatossággal kerülnek felszínre a különböző kőzetek, a triász korú tűzköves mészkövek és dolomit mellett a vulkáni eredetű, sötétszürke bazalt is jelen van. E kiváló adottságú építőkő a szőlősorokban és főként romépületek falában mutatja magát, így a Szent Balázs templomromon is. A hely szelleme hamar megérinti itt a vándort, és lelkünket mélyen átjárja a meghitt hangulat a védőszent, Balázs püspök tiszteletére évente, február elején rendezett szabadtéri szentmise alkalmával. A népszerű eseményre több száz érdeklődő érkezett 2016-ban is, a résztvevők a torokbetegségek ellen védő Balázs-áldással élhettek.

Szabadtéri szentmisén a templomromnál 2016. február 6-án

A hagyományos program keretében a Nivegy-völgyi borút egyesület tagjai nyitott pincékkel várták a borokra is kíváncsi híveket. A 2015-ös évjárat kellő odafigyelés mellett kiváló nedűket szült, a hegy e szép ünnepe méltóan képviselte a Nivegy-völgyet idén is. Vigyük hírét minél messzebbre és mentsük megmaradt értékeinket, hogy unokáink is hasonló élményekkel gazdagodhassanak!

A cikk a Balaton Felvidék Neked magazin 2016-os számában, majd a Magyar Turista újságban jelent meg.