A Szent Jakab Forrás-tó és környezete lép színre elsőként a Balaton-felvidéki Értéktárlat cikksorozatában
Vászoly méltán híressé vált büszkesége a falu szívébe zárt Forrás-tó és környezete. Kirándulók csoportjai, és a színvonalas programokra érkezők egyaránt gyakran keresik fel a Nemesdomb alatt elterülő, különleges gyöngyszemet.
Célszerű a Petőfi utcából nyíló, kijelölt parkolóhelytől közelíteni a vízi színpaddal és nézőtérrel kiegészített, fákkal szegélyezett tavacskát.
A helyi mészkőből emelt kőhídnál már hozzáférhetünk a forrásvízhez, ugyanis létesítettek itt egy kifolyót, melyet előszeretettel használnak az érkezők.
A letelepedés szempontjából nagy jelentőséggel bírtak a vízfakadási helyek, Vászoly életében kulcsfontosságúak a források, és a lefutó patakra települt vízimalmok. A forrásokat a törvény erejénél fogva védi a természetvédelmi törvény, és ezen felül az önkormányzat rendelkezése által helyi jelentőségű védett természeti érték a tó és környezete. Ennek megfelelően szigorú szabályok vonatkoznak az itt végezhető cselekményekre, viselkedésmódra.
A kőhídtól pár perces sétával érjük el a tó bejáratát, ahol egy szép kivitelű tájékoztató tábla is segítségünkre van.
Hogy miért oly különleges és csodálatos ez a helyszín, a terület egyedi jellege is magyarázatot szolgáltat:
A terület földtani adottságai révén, a kőzetrétegek karsztvíz-előtörési pontjainál a felszínre tudnak jutni a vizek, források formájában. A Forrástó legjelentősebb vízadója a Szent Jakab forrás, de ennek közvetlen környezetében – és a tó medrében egyaránt- több, kisebb-nagyobb vízhozamú egyéb forrás is fakad.
A falu védőszentjéről elnevezett forrás a szakirodalomban vászolyi Nagy-forrásként szerepel, így említi a legtöbb tanulmány. A település legnagyobb vízhozamú forrását a helyiek Tói-forrásként, illetve Felső-forrásként is említik. Innen halad tova a Séd vize, mely az alsóbb szakaszban, a Malom-völgyet elhagyva a Pécsely térségéből érkező vízfolyással egyesülve, az Örvényesi-séd útján torkollik a Balatonba.
A forrástavat, az induló vízfolyással, és a rajta létesült vízimalommal az 1858-ban végzett kataszteri térképezés alkalmával szépen megjelenítették:
Szőnyeg János, Vászoly című kötetében ismerteti a Forrás-tóval kapcsolatos tudnivalókat, és kitér a forrás környezetének alakítására is. A Dr. Hortobágyi Márta és Borosné dr. Ivicz Mária által szerkesztett Vászolyi Hírmondó 2008-ban adott hírt a korábbi, csővel ellátott betonkáva helyett létesített új forrásfej megáldásáról:
„Augusztus 10-én este, Barsi Balázs atya megáldotta a Szent Jakab forrás fejét, melynek műszaki rajzát Márffy István grafikusművész tervei alapján Németh Ferenc készítette el. A műtárgyat Grim Attila kőműves faragta ki. A költségeket a Vászoly Fennmaradásáért Közalapítvány és a község önkormányzata biztosította.”
A mészkőből kialakított forrásfő kagylómotívumokat, és a Szent Jakab kútja feliratot viseli.
A források és a vízfelület mellett figyelemre méltó a tavat szegélyező növényzet, mely a helyszín egyedi hangulatát, békességét megalapozza.
Évtizedek óta jeles eseményhelyszíne a tó a Vászolyi Nyár programsorozatnak, különböző koncertek, előadások zajlanak évről-évre a víz felett állított vízi színpadon.
A tó felett emelkedő domb oldalában kialakított nézőtér biztosítja a kényelmes, önfeledt időtöltés lehetőségét.
A tó nyugati partján áll egy érdekes, kőprofilú dongaboltozatos, földborítású épület, mely pálinkaház, pálinkafőző rendeltetéssel bírt.
A korábbi évtizedekben kukollaként emlegetett épület nemrégiben előtetőt kapott, és egy cseréptetős kis kemence is készült mellette.
A tótól északi irányban, a Cigány-völgy déli végén szintén több forrás fakad, ez a „Pocséta” nevezetű rész már fákkal tűzdelt térszín.
A vászolyi Települési Értéktár egyik legkiemelkedőbb értékéről a frissen megjelent, helyi értékeket bemutató könyvben is olvashatunk.