A decemberi reggel képességei

Egy páratlan téli nap pillanatképei a Csobánc alól

December 9-én, vasárnap reggel hirtelen keltem ki az ágyból, előbb szerettem volna kezdeni a napot, ám az ébresztőt kiiktatva visszatelepedtem a takaró alá. Fél nyolc felé már késésben voltam, kipillantottam az ablakon a Csobáncra, és tágra nyílt a szemem. Egy perc múlva már indultam is vásárlási célzattal a közeli város felé, de elöntött a tettvágy, és máris ellenkező irányban vágtattunk terepjáróként nevelt személyautómmal. Sosem látott fénysávok és halvány, szórt fény uralta a hegyek tetejét, miközben a kelő Nap élesen sárga színe ragyogta be a keleti horizontot. Percről-percre változott a helyzet, a Diszel határában húzódó Köves-hegy aljához érve a melegséget közvetítő színek ellenpontján a Csobáncot élénk kékség ölelte körbe. Talán erre mondják egyszerű nyelven, hogy meseszerű.

A pár perces fényfürdő átélése életre szóló élménynek bizonyult, de a feltáruló látványt leírni lehetetlen, vagy legalábbis komoly kihívás. A szavak helyett beszéljenek hát az izgalommal és ámulattal telve készített képek.  A fotók segítségével kísérelem meg átközvetíteni a hatást, bizonyára sokakat megindít a látvány, és motivációt ad ahhoz, hogy télen is kilépjen, amikor csak teheti.

A Tóti-hegy felé tekintünk:

Átellenben a Kula-domb:

Diszel egyik sláger-látnivalója, a Tóth-kereszt mindig kiváló kompozíciós elem:

Hamar tompult a helyzet, de elégedett voltam, és a boltban töltött idő nyűgét is könnyebben viseltem. Szép, tartalmas és dolgos nap következett. Munka közben tervezgettem, hogy miként adok majd hírt erről a példátlan reggelről. Estefelé több felhő maradt felettünk, nem mondhatom, hogy nem vártam semmit, de biztos voltam benne, hogy a fény-felhőzet páros aznapra már ellőtte a puskaport… Aztán hirtelen… ismét a Csobánc felé fordult a tekintetem, és

le kellett ülnöm egy kicsit. Ülni és nézni, megélni az ajándékot, amit ismét megkaptunk. Mindig másképp, most szinte aranypapírba csomagolva. Aranyfényben látni ezt a vidéket a szürkének hitt télben? Mi mindig ilyennek látjuk, számunka a Balaton, a Balaton-felvidék minimum négy évszakos!!!

Szöveg és fotók: Pető Piroska

Minden jog fenntartva!

 

Kapcsolódó bejegyzés: A Balaton-felvidék egyedi tájértékei