Vászoly helyi értéktárában kiemelt szerepet kaptak a természeti értékek. Az élettelen, geológiai érdekességek között villan fel a Nagy-vár tetői sziklahasadékként és barlangként nyilvántartott együttes, ami a Malom-völgy oldalában magasodó sziklaképződménynél rejtezik.
Vászoly területén többnyire középső-triász korú mészkő, illetve dolomit kőzetek húzódnak felszín közelben. E karsztosodásra hajlamos kőzettípusok a környéken számos geológiai értéket, látnivalót tartogatnak számunkra. A Balatonudvari felé vezető műútról az egykori vízimalmok felé letérve elénk tárul a Malom-völgy felett meredeken ágaskodó Vár-hegy, illetve a Nagy-vár tető tömege.
forrás: openstreetmap
A lombozat között kifürkészhetjük a sziklakibúvást, amely magába foglalja a képződményeket. A jellemzően pados, tűzkő gumós Füredi Mészkő Formáció alkotta területet dél felől, az Öreg-hegy felső szakaszától is megközelíthetjük. A sziklaalakzat alatti bükkös felől érkezve hatásosabb a felfedezés élménye, a fák között előbukkanó, több méteres kőfalak látványa impozáns.
Ehhez a helyhez fűződik a közösség emlékezetében megőrzött mese, az Aranyhintó mondája, melyet Szőnyeg János, Vászoly című kötetében oszt meg az olvasóval. Valóban misztikum és a természet békessége lengi át a kődarabokkal telehintett meredek lejtőt, és távolabbról akár azt is hihetnénk, hogy Vazul várához érkezünk.
A környezeti tényezők hatása révén, helyzetéből adódóan kipreparálódott kőzettömb alakja változatos, rajta mohák, zuzmók, és sziklahasadék növényzet figyelhető meg.
Az 1996. évi LIII., természet védelméről szóló törvény kimondja, hogy a törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi barlang.
Vegyük elsőként nagyító alá a sziklahasadékot.
A nyilvános adatokból kiderül, hogy fokozottan védett területről nyílik, ezt mindenkor vegyük figyelembe, itt a legkisebb zavarás is ártó hatást vált ki. Kataszteri száma: 4462-12, hossza 5 méter, vertikális kiterjedése 4 méter. Magassága szintén 4 méter.
Részletes forrásanyagként használható a Bakony Barlangkutató Egyesület 1991. évi jelentése, mely a hasadékot, illetve a barlangot is jellemzi. Számos értékes információ mellett kiderül, hogy 295 méteres tengerszint feletti magasságban, a Vár-hegyi barlangtól 5 méterre, északi irányban lelhető fel. Bezáró kőzete a fent említett füredi mészkő, jellege forrásbarlang.
Felmérési rajz (Bakony Barlangkutató Egyesület, 1991.)
Térjünk át a barlanghoz.
A Nagy-vár-tetői barlang kataszteri száma 4462-13, hossza 4 méter, vertikális kiterjedése, illetve mélysége 1 méter. Szintén forrásbarlang jellegű, és a sziklahasadékkal egyező magasságban tárul fel.
Felmérési rajz (Bakony Barlangkutató Egyesület, 1991.)
Letekintek a szikla tetejéről
Könnyű sétával fedezhetjük fel ezeket az érdekes képződményeket, a nyár folyamán már remélhetőleg a Vászolyi Értéktúrák keretében is!
SZÖVEG ÉS FOTÓK: © PETŐ PIROSKA
A Balaton-felvidéki Értéktárlat cikksorozata folytatódik.
Minden jog fenntartva!
Forrás: Vászolyi Értéktár, 2019-2020.
Veszprém Megye Régészeti Topográfiája
Bakony Barlangkutató Egyesület 1991. évi jelentése
További érdekességek: Szőnyeg János, Vászoly (2017.)